Bodos, 1851. november 25. – Miskolc, 1939. január 20.
botanikus, geológus, tanár, gyümölcsnemesítő
A Borsod-Miskolci Múzeum természettudományi gyűjteményeinek alapítója Székelyföldön született, az erdővidéki Bodoson, édesapja jómódú földműves. Székelyudvarhelyen 1872-ben érettségizett. A pesti tudományegyetemen 1873–1880 között tanult, először orvos szeretett volna lenni, később természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. Szabó József ásvány-földtani professzor mellett volt tanársegéd. Már diákévei alatt kertészkedett, majd az Erdélyi Múzeum Egylet gyűjteményét ásvány-kőzet-földtani anyaggal gyarapította. Kolozsváron Koch Antal geológus tanársegédeként kiváló munkát végzett, de végül nem kapott egyetemi kinevezést, polgári iskolában tanított. 1881-ben doktori dolgozata is elkészült Adatok a Hargita déli részének petrographiájához címmel. 1883-ban Magyarláposon volt néptanító, 1887–1888 körül visszatért Bodosra.1890–1894-ig Mezőtúron biológiát tanított.
1896-ban Miskolcra költözött, a református főgimnázium (ma: Lévay József Református Gimnázium) növénytan tanára lett. Megnősült, felesége Czetz Mária. Gyermekük nem született, talán ezért is szerette annyira diákjait, akiket „fiókáimnak” nevezett. Szaktudása révén élete összekapcsolódott az iskolával és a múzeummal. Nevéhez fűződik a természettudományi tár létrehozása 1899-től. 1900-tól a Borsod-Miskolci Múzeum növénytan, ásványtan és geológiai szakosztályának vezetője. Évtizedekig a Bükk hegység és dombvidéke flóráját gyűjtötte, ez alapozta meg az intézmény növénygyűjteményét, amelyet felügyelt. Az 1906–1907. évi jelentés szerint a múzeum anyaga 8–10 000 db növény, mely a természetrajzi tár legbecsesebb része. 1897–1937 között Borsod vármegyében 1563 féle növényt gyűjtött. Földtannal is foglalkozott, kutatta a Bükk hegység kőzeteit.
Az I. világháború után csak gyümölcsnemesítéssel foglalkozott, 138 gyümölcsfajtát állított elő, Miskolcon faiskolát létesített. Földi maradványait a miskolci Deszkatemető díszsírhelye őrzi, a városban utcát is neveztek el róla. A Lévay József Református Gimnáziumban a nevét viselő szaktanterem és kopjafa őrzi emlékét. Olyan természetbúvár volt, akinek a függetlenség és a szabadság melletti kiállása egész életútját jellemezte. „Egyszerű volt mindenben, életében, szokásaiban, az emberekkel való érintkezésben. (…) Pedig nagy volt mint ember, nevelő és mint tudós is, de a legnagyobb, mint magyar.” (H. Szabó Béla)
Melnik Marianna
Legfontosabb művei:
Ásvány- és kövületgyűjtemény; állattani gyűjtemény. In Molnár József (szerk.): A Borsod-Miskolczi Múzeum ismertető katalógusa. Miskolc, 1902. 52–61.
Magyar gyümölcsfajták összegyűjtése. Gyümölcskertész XV. évf. 7. sz. (1905. április 10.) 75–76.
Adatok Borsod megye flórájához. Magyar Botanikai Lapok XIII. (1914) 312–326.
A Bükkhegység és dombvidéke Rubusai. Magyar Botanikai Lapok XIII. (1914) 10–12. sz., 331–337.
Az őszibarack tenyésztése. Miskolc, 1924.
Irodalom
Dr. H. C. Vadász Elemér: A geológus Budai József. Borsodi Szemle 10/3. (1966) 68–72.