• English

Megvásárolható kiadványok 2024-2015

2024

Ősfák nyomában kiállításvezető borító
Ősfák nyomában a dinoszauruszoktól az emberig
Vezető a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításaihoz

Puhatáblás

109 oldal

21 x 22,5 cm

Bruttó ár: 2 500,- Ft

Két új kiállításvezető kötet látott napvilágot a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításaihoz.
Az első címe: „Ősfák nyomában. A dinoszauruszoktól az emberig”, amely 109 oldalon
keresztül mutatja be két földtörténeti kiállításunkat, az „Őserdei ösvényeken. A bükkábrányi
mocsárcipruserdő és kora”, valamint a „Dinók Földjén – MezoZOOikum” című tárlatokat.
Ebben, a két kiállítás tematikáját követve, egyrészt a bükkábrányi ősfák történetére építve
olvashatunk a miocén földtörténeti kor (23–5,3 millió év) növény- és állatvilágáról, földtani
fejlődéstörténetéről, a rudabányai őslénylelőhely fosszíliáiról, valamint ehhez kapcsolódva az
ember fejlődéstörténetéről. A kötet második felében a dinoszauruszok korába, vagyis a
mezozoikumba utazunk (251–66 millió év). A könyv nemcsak e népszerű őshüllőknek, de
állati és növényi kortársaiknak a mindennapjait is igyekszik izgalmasan, egy elképzelt
időutazó expedíció történetébe ágyazva bemutatni.
A második, 112 oldalas kötet „A Kárpátok ásványai” címet viseli, és az azonos című
kiállításhoz készült. Ebben a Kárpátok ívét követve, nyugatról keleti irányban haladva, 20
fejezetre bontva ismerhetjük meg ennek a földtanilag nagyon változatos hegységrendszernek
az ásványvilágát, sok-sok színes fotóval illusztrálva.
Bár mindkét kötet az állandó kiállításokhoz készült, önállóan is használhatók. Áruk egyenként
2.500 Ft. Megvásárolhatók a Herman Ottó Múzeum központi épületének pénztárában (3529
Miskolc, Görgey u. 28.), és a Grafit múzeumi boltban, a Miskolci Galéria (3530 Miskolc,
Rákóczi u. 2.) Széchenyi utca felőli oldalán. Postai úton, a postaköltség felszámításával
megrendelhető a kutatoszolgalat.hermuz@gmail.com címen.

A kárpátok ásványai
Vezető a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításához

Puhatáblás

112 oldal

21 x 22,5 cm

Bruttó ár: 2 500,- Ft

Két új kiállításvezető kötet látott napvilágot a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításaihoz.
Az első címe: „Ősfák nyomában. A dinoszauruszoktól az emberig”, amely 109 oldalon
keresztül mutatja be két földtörténeti kiállításunkat, az „Őserdei ösvényeken. A bükkábrányi
mocsárcipruserdő és kora”, valamint a „Dinók Földjén – MezoZOOikum” című tárlatokat.
Ebben, a két kiállítás tematikáját követve, egyrészt a bükkábrányi ősfák történetére építve
olvashatunk a miocén földtörténeti kor (23–5,3 millió év) növény- és állatvilágáról, földtani
fejlődéstörténetéről, a rudabányai őslénylelőhely fosszíliáiról, valamint ehhez kapcsolódva az
ember fejlődéstörténetéről. A kötet második felében a dinoszauruszok korába, vagyis a
mezozoikumba utazunk (251–66 millió év). A könyv nemcsak e népszerű őshüllőknek, de
állati és növényi kortársaiknak a mindennapjait is igyekszik izgalmasan, egy elképzelt
időutazó expedíció történetébe ágyazva bemutatni.
A második, 112 oldalas kötet „A Kárpátok ásványai” címet viseli, és az azonos című
kiállításhoz készült. Ebben a Kárpátok ívét követve, nyugatról keleti irányban haladva, 20
fejezetre bontva ismerhetjük meg ennek a földtanilag nagyon változatos hegységrendszernek
az ásványvilágát, sok-sok színes fotóval illusztrálva.
Bár mindkét kötet az állandó kiállításokhoz készült, önállóan is használhatók. Áruk egyenként
2.500 Ft. Megvásárolhatók a Herman Ottó Múzeum központi épületének pénztárában (3529
Miskolc, Görgey u. 28.), és a Grafit múzeumi boltban, a Miskolci Galéria (3530 Miskolc,
Rákóczi u. 2.) Széchenyi utca felőli oldalán. Postai úton, a postaköltség felszámításával
megrendelhető a kutatoszolgalat.hermuz@gmail.com címen.

2023

A Miskolci Művésztelep (1921 – 1952)

Puhatáblás

297 oldal

27 x 20 cm

Bruttó ár: 9 500,- Ft

A kiadvány megírásának és megjelentetésének aktualitását a Miskolci Művésztelep alapításának 100. évfordulója adta. Az 1921-ben létesített intézmény szerepkörében, fogalmi meghatározásában jelentős változások történtek az idők folyamán, de mindmáig az alkotómunkát szolgálja. 1921–1951 között a Képzőművészeti Főiskola fennhatósága alá tartozott, 1952-ben a Népművelődési Minisztérium, majd a Képzőművészeti Alap vette át a kezelését, 1971-ben Miskolc város fenntartásába került. Egykori épületei közül az alsó tömb ma is áll: 1980 óta Alkotóház néven működik. Falai között 1994-től mindmáig Nyári Képzőművészeti Szabadiskola kínál felkészülési lehetőséget a művészeti pályára induló fiatalok számára.

A kötet a telep legelső, úgynevezett „főiskolai” periódusát állítja fókuszba. Ezen időszak alatt a létesítmény kiemelt szerepet töltött be a hazai művészképzésben. 1932-től a Képzőművészeti Főiskola egyetlen állandó művésztelepe maradt, ahol a növendékek nyári gyakorlatukat végezhették. Az évek hosszú során több száz fiatal nyert tapasztalatokat és szerzett élményeket a természeti szépségekben gazdag borsodi vidéken, részesült későbbi pályájára nézve is emlékezetes oktatásban.

A kötet témája konkrét és élesen körülhatárolt, noha a történet a korszak bonyolult összefüggéseibe ágyazva bontakozik ki. Képző- és iparművészeti, város- és kortörténeti, valamint szociográfiai vonatkozásokat érint a feldolgozás, miközben kivételes egyéniségek lépnek elénk a múltból és mutatnak példát a tenni akarásra, köztük: Meilinger Dezső, Nyitray Dániel, Benkhard Ágost, Muhits Sándor, Döbröczöni Kálmán, Burghardt Rezső, Csabai Kálmán.

Az archív fotókkal és színes képtáblákkal gazdagon illusztrált kötetben az idővonal nyomon követését kronológia segíti, a művésztelep résztvevőiről adattár nyújt áttekintést. A tanulmány és a katalógus rezüméje angol nyelven olvasható.

2020

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVIII-LIX. (2019-2020)

Keménytáblás

459 oldal

30 x 22 cm

Bruttó ár: 7 500,- Ft

22 tanulmány a régészet, a történettudomány, a néprajz és a művészettörténet szakterületeiről.

2019

Az áhítat pillanatai – Gótikus és barokk szobrok. A Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum kincsei

Kiállításvezető

Puhatáblás

53 oldal

21 x 21 cm

Bruttó ár: 1 150,- Ft

Igazi műkincs-ritkaságokat csodálhat meg a miskolci közönség közel két hónapon keresztül azon a június 6-án nyíló tárlaton, amely a Kelet-szlovákiai Múzeum gazdag gótikus és barokk szoborgyűjteményéből mutat be reprezentatív válogatást.  A Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria a kassai múzeum munkatársaival közösen tervezte meg a hamarosan bemutatkozó, exkluzív kiállítást, amelynek jelentősége azért is nagy, mert Kassán kívül ritkán látható ez az anyag, önálló tárlat keretében pedig először tekinthető meg Magyarországon. Miskolc legrégebbi emeletes lakóházában, ún. felházában, a barokk korban épült Rákóczi-házban megrendezett kiállításon összesen 35 műkincs látható, melyek nagy része eredetileg a Szepesség, Sáros és Abaúj vidékéről származik – a legkorábbi közel 700 évvel ezelőtt készült. A válogatásban különös hangsúlyt kapnak a meghitt szépségű Madonna-ábrázolások és a keresztény életideált megtestesítő szentek ábrázolásai.

Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE RÉGÉSZETI EMLÉKEI 10.

Keménytáblás

516 oldal

30 x 22 cm

Bruttó ár: 5 900,- Ft

A kötet a történeti Borsod megye első központja, a borsodi vár régészeti feltárásának eredményeit mutatja be. E korai megyeszékhelyek építési idejéről és módjáról, a bennük egykor folyt életről kevés írásos adatunk van. Ezért vált különösen jelentőssé régészeti kutatásuk. A borsodi vár teljességre törekvő ásatása 1987-1999 között folyt, és igen gazdag eredményeket hozott. Nemcsak az egykori megyeszékhelyet, az ispáni várat, a hozzátartozó templomokat, és temetőt, hanem egy 10. századi magyar falut is sikerült feltárni. A munka során bepillantást nyert a kutató a borsodi vár, és Borsod falu későközépkori történetébe is. Az eredmények ismertetése hozzájárul korai történelmünk néhány igen fontos kérdésének, a honfoglaló magyarság életmódjának, gazdálkodásának, az Árpád-kori megyeszékhelyek építési idejének, szerepkörének jobb megismeréséhez.

2018

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVII. (2018)

Keménytáblás

168 oldal

30 x 22 cm

Bruttó ár: 4 000,- Ft

8 tanulmány Miskolc várostörténetével kapcsolatban.

Gyulai Éva: RÉGI DIÁRIUM. Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760

OFFICINA MUSEI 25.

Puhatáblás

404 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 1 700,- Ft

Johannes Clementis (szlovákul: Jan Clementis, magyarul: Clementis János, született: Dovalló, Liptó vm., ma: Dovalovo, Szlovákia, 1692. július 12. – Fancsal, 1763. március 26.) szlovák evangélikus lelkész naplófeljegyzéseit és naplóját a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközség Fancsali Evangélikus Gyülekezete őrzi Fancsalon (korábban Abaúj vármegye, ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye), minden bizonnyal szerzője halála óta. A kézirat egy “Régi Diárium és új Jegyző könyv 1856-tól” feliratú, 19,5×16,5×5 cm-es, bőrrel fedett kötet első, 75 lapot, 170 oldalt tartalmazó része, több üres oldallal (42-46., 56-62., 132-133., 145.). A kolligátum második részébe a Fancsali Evangélikus Egyház egyháztanácsi gyűléseinek 1856-1887 között vezetett jegyzőkönyveit vezették be. Clementis János nem csupán szolgálatával, prédikátori és esperesi működésével, hanem a kivételes egyháztörténeti forrásnak tekinthető naplófeljegyzéseivel is szolgálta egyházát, hiszen kézirata nemcsak egy küzdelmes lelkészi életpályának, hanem kora evangélikus vallásgyakorlatának is a lehető leghűségesebb lenyomata. A Borsod-Zemplén-Abaúj vármegyék határvidékén létrejött evangélikus hitélet és egyházi adminisztráció szegényebb lenne Clementis János több mint 40 évet kitevő spirituális és intellektuális teljesítménye nélkül, a “hálás utókor” pedig gazdagabb lehet ennek meg- és felismerésében, a lelkész naplója segítségével.

2017

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVI. (2017)

Keménytáblás

230 oldal

30 x 22 cm

Bruttó ár: 5 200,- Ft

10 tanulmány a régészet és a történettudomány szakterületeiről.

Bellák Gábor-Dicső Ágnes: Az Öreg halász. Csontváryról tényszerűen – a talányos mű restaurálása kapcsán

Puhatáblás

47 oldal

21 x 15 cm

Bruttó ár: 1 200,- Ft

1977-ben került Miskolc város tulajdonába dr. Petró Sándor (1907-1976) műgyűjteménye. A Herman Ottó Múzeumban rövidesen megnyílt a jeles kollekció legjavát felvonultató Képtár, mely a magyar festészet mintegy 250 évét neves mesterek alkotásaival reprezentálhatta a nagyközönség számára. A Képtárat kezdettől fogva nehéz volt “hiánytalanul” működtetni. Hol ezt, hol azt a műkincset kérték kölcsön rangos időszaki kiállításokra, de a legnagyobb érdeklődés kétségkívül Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halásza iránt nyilvánult (és nyilvánul) meg. A négy évtized alatt annyi helyen megfordult már, hogy méltán viseli a Herman Ottó Múzeum “utazó nagykövete” megnevezést. Az Öreg halász mindeközben egyre csak öregebb lett, matuzsálemi életkora és az utaztatások együttesen okolhatók azért, hogy állapota lassacskán aggasztóvá vált. Hosszú távú megőrzése csakis restauráltatással volt biztosítható. A fontos nemzeti műkincset érintő – meglehetősen összetett, nagy körültekintést és tudást igénylő – beavatkozás azonban komoly költséggel jár, amely meghaladta a múzeum pénzügyi kereteit. A festmény megmentésére közzétett felhívásunk mind a szakma, mind a közönség körében értő fülekre talált. A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatását nagylelkű adományozók egészítették ki, így valóra vált az álom, megvalósult egy csoda: az Öreg halász áteshetett történetének eddigi legkomolyabb restaurálásán, amely biztosítja, hogy e páratlan festményt az utánunk jövő nemzedékek is épségben örökölhessék majd. Ez a kiadvány ennek a csodának, a restaurálásnak és az ügy körül kibontakozott összefogásnak a történetét meséli el.

Nagy Attila-Sike Gábor: Volt egyszer egy stadion

Puhatáblás

20 oldal

23 x 17 cm

Bruttó ár: 700,- Ft

„Volt ​egyszer egy stadion…” – akár egy népmese, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét. Emlékekből és élményekből, tényekből és legendákból, tárgyakból, fényképekből, filmekből szőttük a történetet, és ahogyan a népmesék, a mi történetünk is a hagyományban gyökerezik. A diósgyőri sport hagyományai meghatározzák Miskolc identitását, a generációk egymáshoz kapcsolódását, a helyi kötődéseket. Amikor e hagyomány egyik szimbolikus helye, a stadion 77 év után elbontásra került, a város múzeumának is volt, van mondanivalója az esemény kapcsán. Emlékekben utazunk – emléket kívánunk állítani a vidéki sportélet egyik legnagyobb fellegvárának, úgy, hogy a vele kapcsolatos emlékeket összegyűjtjük és közkinccsé tesszük. Kiállításunk több mint egy eseménytörténet egyszerű időrendi felsorolása, bár természetesen, aki a tényszerű ismeretekre kíváncsi, azokat is megtalálja. Sokkal inkább az emlékezés helye szeretne lenni, ahol a kisfilmekben elhangzó történetek a saját emlékek felidézését segítik.

Reformkori magyar szalon Egressy Bénivel

DVD-ROM

Teljes idő: 66’42”

12 cm

Bruttó ár: 2 000,- Ft

A reformkor pezsgő mámorában, a virágjába borult romantikus nemzeti kultúra egyik üde hajtásaként sarjadt ki Egressy Béni (1814-1851) sokoldalú és áldozatos munkássága is. Zeneszerzőként korának úttörő kísérletezői között volt hazai földön: a magyar nyelvű férfikari irodalom egyik életre hívója s a késő reformkori népies dalstílus egyik kialakítója lett. Főleg vokális szerzőként aratott sikert és ért el maradandó hírnevet, ámde hangszeres termése csöppet sem méltatlan párja az életmű vokális felének! Komponistaként már igen hamar, általa írt betétdalok formájában kapcsolatba került a színpad világával, majd különféle, teljes estét betöltő színműzenék következtek, köztük nagyszerűbbnél nagyszerűbb népszínmű-összeállításokkal. A DVD-felvétel helyszíneként választott “Szemere Bertalan élete és pályatársai” című állandó kiállítás Szemere Bertalan születésének 200. évfordulójára készült, amely a Papszeren, a 114 éves Herman Ottó Múzeum eredeti kiállítóhelyén, a középkori alapokon nyugvó egykori református iskolában került megrendezésre. A 2013-tól rendszeresen jelentkező program, a Szemere-szalon és a Zenei Szemere-szalon 19. századi témákat, zenedarabokat ismertet egy-egy pincészet borainak kóstolásával egybekötve és gasztronómiai “csemegékkel” fűszerezve. Az összejövetelek hangulatához remek helyszínt biztosít a kiállítás képzőművészeti terme, amely már atmoszférájával is visszavarázsolja a résztevőket a 19. századi szalonok világába.

Viga Gyula: Miscellanea museologica III.

OFFICINA MUSEI 24.

Puhatáblás

308 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 1 500,- Ft

A szerző először 2002-ben, majd 2008-ban adta közre Miscellanea museologica címmel vegyes tartalmú írásait. Jelen könyv szerkezete hasonló az előzőekhez, jóllehet nem volt folytatása minden korábbi témának. A kötet gerincét a Néprajzi előadások és írások című fejezet képezi, amelynek egységei leginkább a szerző fő szakmai érdeklődéséhez, a táj és a kultúrában élő ember viszonyához, a földrajzi környezet “kiélésének” műveltséget formáló hatásához, nem utolsósorban az ezekből levezethető táji-gazdasági kapcsolatokhoz kötődnek. Az írások messzemenően összefüggenek a néprajzi kollekciók tartalmi problematikájával: középpontjukban a tárgyi világ vonatkozó kapcsolódásainak, a vándorlás és a hagyományos kereskedelem révén terjedő javaknak a jelentősége áll. A vizsgálatok súlypontja a Felföldre, ill. a mai Észak-Magyarországra esik, de az értelmezés tartománya a Kárpát-medence szintjére emeli a fejezet írásait. A munka harmadik nagy egységét a kiállításokon elmondott megnyitóbeszédek alkotják. A könyv végén a szerző publikációinak 2008-2017 közötti jegyzéke található meg, folytatásaként a korábbi kötetek hasonló listájának.

2016

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LV. (2016)

Keménytáblás

311 oldal

30 x 22 cm

Bruttó ár: 3 800,- Ft

11 tanulmány a régészet és a történettudomány szakterületeiről.

Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész

OFFICINA MUSEI 23.

Puhatáblás

95 oldal

24 x 16 cm

Bruttó ár: 2 800,- Ft

Keveset tudunk Holló Barnabás (1865-1919) szobrászművészről, pedig az Akadémia megalapítása című domborművét szinre valamennyien ismerjük. A gömöri származású fiatalember tehetsége korán megmutatkozott, így kerülhetett Stróbl Alajos híres Mesteriskolájába. A világvárossá fejlődő Budapesten úgy beszéltek róla, mint a „kuruc lélek kései fellobbanásáról”. S valóban, művészetét ennek a mély magyarságtudatnak állította szolgálatába. Szeretettel mintázott lovas szobrokat: előbb nemzeti romantikus szellemben, majd eljut az expresszív erővel megjelenített történelmi szobrászathoz. A millennium időszakának emlékművei közül ő alkotta a Hősök terén álló Bocskai Istvánt, valamint a honfoglaló vitéz alakját a Corvin téri Millacher-kúton. Köztérre állított emlékszobrai nemcsak a nemzeti szobrászat kiemelkedő alkotásai (Tompa Mihály-szobor, Rimaszombat), hanem betöltik azt a nekik szánt feladatot, hogy több mint 150 év múltán is kijelölik közösségeik kultikus terét (Hajdúböszörmény, Sajógömör). E monográfia aktualitását a kisplasztikáiból áradó humanizmus és az irántuk mutatkozó érdeklődés adja.

2015

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LIV. (2015)

Keménytáblás

587 oldal

30 x 22 cm

Bruttó ár: 3 800,- Ft

27 tanulmány a természettudomány, a régészet, a történettudomány és a művészettörténet szakterületeiről.

Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai

TQS MONOGRAPHS 1.

Puhatáblás

235 oldal

29 x 21 cm

Bruttó ár: 2 500,- Ft

Feltöltés alatt.

On trails of primitive forests. The Bald-Cypress Forest of Bükkábrány and Its Epoch

Angol nyelvű kiállításvezető

Puhatáblás

16 oldal

21 x 15 cm

Bruttó ár: 900,- Ft

Feltöltés alatt.

Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században. Kéziratos vőfélykönyvek Északkelet-Magyarországon

OFFICINA MUSEI 22.

Puhatáblás

591 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 3 600,- Ft

“A lakodalmi vőfélykönyvek és vőfélyversek vizsgálata a folklórkutatás egy sajátos, kettős természetű területe. Az egész Kárpát-medencében ismert, hogy a paraszti kultúrában a házasságkötésnél, a lakodalomban a vőfély nevű tisztségviselők verses rigmusokkal irányítják a szokás menetét, és szórakoztatják a résztvevőket. A lakodalom mozzanataihoz szorosan kötődő, túlnyomórészt verses, ponyvanyomtatványokon és kéziratokban terjedő, szavalatszerűen előadott szertartásos vőfélyvers- mint a lakodalom egyik legjellemzőbb ismérve, közkeletű és elmaradhatatlan kelléke – ismert a 18. század végétől napjainkig. Minden népszerűség és közismertség ellenére azonban a tudományos megközelítések számára a vőfélykönyv és a vőfélyvers kevéssé volt érdekes az elmúlt évtizedekben. A téma sokáig a folklorisztikai és a költészettörténeti-művelődéstörténeti kutatások fő irányain kívül esett. Ebben a kötetben ezért arra vállalkozom, hogy bemutassam a vőfélyversek eredetét, műfajtörténetét, variálódásának jellegzetességeit és az írásbeliség-szóbeliség kapcsolatában elfoglalt fontos közvetítő szerepét. Ez a könyv az azonos címmel írott doktori értekezésem szerkesztett és tömörített változata. Az eredeti dolgozat két kötetes: első része egy elemző tanulmány, amely majdnem teljes terjedelmében itt olvasható. Második része egy vaskos szöveggyűjtemény: kilenc kéziratos vőfélykönyv 364 szövegcsaládba sorolt 512 versét, és az azokhoz fűzött jegyzeteket, kommentárokat tartalmazza. A teljes szöveggyűjtemény publikálására ennek a könyvnek a terjedelmi, finanszírozási keretei nem adtak lehetőséget, a disszertáció második kötete ezért tartalmában, terjedelmében csökkentve, a tanulmány mögé kapcsolt példatár formájában került a nyomdába. ” (Tóth Arnold)