• English

Megvásárolható kiadványok 2009-2007

2009

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVIII. (2009)

Keménytáblás

400 oldal

25 x 18 cm

Bruttó ár: 1 500,- Ft

24 tanulmány a régészet, a történettudomány, a néprajz, az irodalomtörténet és a művészettörténet szakterületeiről.

Dobrik István: Kalló László festőművész

OFFICINA MUSEI 20.

Puhatáblás

68 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 1 200,- Ft

Négy évtized terméséből válogatva, a nyolcvanéves Kalló Lászlót köszöntötte 2005-ben a Herman Ottó Múzeumban megrendezett visszatekintő tárlat.

            Ez a kötet a már nyolcvanöt éves Mestert köszönti.

            Művészi pályája a már magunk mögött hagyott huszadik század második felében bontakozott ki szülővárosában, Miskolcon.

            Kalló László csendes zárkózottsággal ugyan távolmaradt a művészi közélet cselekvő építkezésétől, de munkáival rendszeresen szerepelt a helyi és országos tárlatokon. Életművé gazdagodó alkotásai, a korai rajzoktól a nagyformátumú festészeti kompozíciókig sorakozva adnak áttekintést alkotói vállalásáról. Művészetének sajátos, csak rá jellemző karaktere abban a dichotómiában rejlik, amelyet az artisztikumkeresés kutató elszántsága és a morális belső kényszer formateremtő indulata jellemez.

            Korai festményein a természetben szépet kereső énje szivárványlik.

            Későbbi vásznain lelkiismeretének az emberi egymásrautaltságunkat, kiszolgáltatottságunkat felmutató komor, felelős döbbenete szólal meg.

            A sokszínű életmű folyamatában is jól reprezentálja a nemes küzdelem állomásait. A természet jelenségeinek a gyermekkor mélyéről kihajtó élményei ugyanúgy sugároznak az alkotásokról, mint a felnőtté vált ember küzdelmeinek, vándorlásainak kortalan drámája.

Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok

OFFICINA MUSEI 19.

Puhatáblás

164 oldal

17 x 24 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

“Csaknem két évtizede, 1991 őszén a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete (Národopisny Ústav SAV) hívott meg egy, Királyhelmec központtal kezdődő kutatásban való közreműködésre, azóta a Bodrogköz a második szülőföldem lett. Gyűjtéseim fokozatosan értek publikációkká. 1996-ban munkahelyem, a Herman Ottó Múzeum jelentette meg könyvemet a szlovákiai Bodrogközben végzett kutatásokból, de azóta is sokfelé és rendszeresen publikáltam ebben a témakörben. Most ezekből adok közre egy kötetre valót. valót. Elsősorban azokat az írásokat válogattam egybe, amelyek a táj és a benne élő ember viszonyát tükrözik, s azt mutatják meg, hogy a táji környezet átalakítása miként hatott vissza a benne élő ember társadalmának és műveltségének állapotára. Az írások egyfajta gondolati füzérként is értelmezhetők, hiszen tematikájukban is sok az átfolyás, a munkám során felmerülő adatok és összefüggések alkalmanként több helyen is felbukkannak úgy, ahogy a munka során azt minden kutató tapasztalja.” (Viga Gyula)

Patay Pál: Zempléni harangok

OFFICINA MUSEI 18.

Puhatáblás

155 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

“Nógrád, Szatmár és Bereg után a Bodrog mentének egykori és jelenlegi harangjairól adunk tájékoztatást, azzal, hogy ez a vidék is értékes adatokat szolgáltat a magyarországi harangöntés történetének megismeréséhez. Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük. Ide soroltuk a Taktaköznek hat, valamint a Bodrogköznek az alsó sarkában fekvő három községét is, amelyek a második világháborúig Szabolcs megyébe voltak — akkori kifejezéssel élve — bekebelezve. Ezek a községek már korábban is, sőt évszázadok óta ide gravitáltak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a Református Egyház közigazgatását illetően sohasem a Tiszántúli, hanem a Tiszáninneni Egyházkerülethez tartoztak. Úgyszintén a korábban borsodi, eredetileg két községet — Külsőt és Belsőt – alkotó Bőcsöt, amely szervesen illeszkedik a Hernád bal parti községek sorába. De ide soroltuk a Hegyköz községeit is, amelyek korábban Abaúj részét képezték. Ennek a — amint az a nevéből is kitűnik — hegyekkel körülzárt medencének a Ronyva és a Bodrog, nem pedig a Hernád felé van kijárata, így közlekedésileg, gazdaságilag, különösen amióta a trianoni határ elválasztotta Kassától, ugyancsak az egykori Zemplén felé húznak.” (Patay Pál)

2008

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVII. (2008)

Keménytáblás

850 oldal

25 x 18 cm

Bruttó ár: 2 000,- Ft

53 tanulmány a régészet, a történettudomány, a néprajz, az irodalomtörténet és a művészettörténet szakterületeiről, az interetnikus kapcsolatok kérdésköréről és a Szabadfalvi József emlékülésről.

György László: A Baden-kultúra telepe Mezőkövesd-Nagy-Fertőn

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE RÉGÉSZETI EMLÉKEI 7.

Puhatáblás

141 oldal

30 x 21 cm

Bruttó ár: 1 500,- Ft

“Jelen közlemény egyetemi szakdolgozatom rövidített változata, melynek célja a Mezőkövesd környékén feltárt késő rézkori település közlése volt. Emellett a leletanyag lehetőséget adott arra, hogy röviden foglalkozzak a Baden-kultúra településeivel és az állattemetkezések kérdésével. A feldolgozás során felvetődött a Badenkultúra belső tagolásának problémája is, amelynek megoldása nagyobb leletegyüttesek feldolgozása során talán megoldható lesz. A dolgozatban csupán egy lelőhely anyaga alapján vontam le következtetéseket. A kérdés további vizsgálata a jövő feladata lesz.” (György László)

Tóth Hajnalka: Tokaji Múzeum

HERMAN OTTÓ MÚZEUM KIÁLLÍTÁSVEZETŐI 19.

Kiállításvezető

Puhatáblás

24 oldal

21 x 10 cm

Bruttó ár: 350,- Ft

Az 1985 májusában megnyílt Tokaji Múzeumnak helyet adó műemléki épület, a Tokaj főterén álló polgárházak egyike. A múzeumépület egykor görög kereskedőház volt. A görögök a 17. század végétől mint borkereskedők tűntek fel Tokaj-Hegyalján, és a következő század végéig meghatározó részt vállaltak a bor forgalmazásában. Főként a 18. században a Balkánról származó, vegyes etnikumú kereskedő népesség, összefoglaló néven a görögök monopolizálták a borkereskedelmet. Tokaj városába II. Rákóczi Ferenc költöztette át a görögöket Szatmár elfoglalása után, akik hamarosan fontos szerephez jutottak a város életében. Életformájukkal, öltözködésükkel, épületeikkel átformálták a várost. A görögök kompániába szerveződve különleges jogokat élvező kereskedőtársulatot hoztak létre, szorgalmas munkájukkal, sokszor ravasz üzleti fogásaikkal rendkívüli haszonra tettek szert.Ez a gazdagság tükröződik a Tokaji Múzeumnak helyet adó épületen, az egykori Karácsony-, majd Szaszaráth-féle házon is.

Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században

CD-ROM

12 cm

Bruttó ár: 1 000,- Ft

Ez az összegezésre törekvő feldolgozás a Kárpát-medencei üvegművesség történetének bemutatására törekszik. Az írott források megszólaltatásán túl célkitűzése az is, hogy jelenlegi országhatárokon túli területek emlékanyagát számba véve, tipologizálva állapítson meg általános érvényű összefüggéseket. A feldolgozás a hagyományos, XVI-XIX. századi technológiájú üveggyártás vizsgálatát végzi a XIX. század végéig, amíg az üvegiparban a gépi berendezéseket alkalmazó üvegkészítés általánossá, meghatározóvá vált.

            A rendkívül gazdagon, színes képekkel illusztrált mű ajánlásában Prof. Dr. Újszászy László így ír: …”Olyan alapmű, mely példája és gyökere lehet a Kárpát-medence összetett etnikai, történeti, ipartörténeti viszonyainak, régóta hiányzó feldolgozásának… Jelentősége túlmutat a vállalt feladaton, mert szerkezete, feldolgozásmódja, az együttműködés megszervezése példaértékű és követhető.”

Viga Gyula-Viszóczky Ilona (szerk.): Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született lukács Gáspár

Puhatáblás

135 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

Egy matyó értelmiségi életútja – Száz éve született Lukács Gáspár. Lukács Gáspár 1908. júkus 20-án született Mezőkövesden, kisbirtokos földműves matyó család nyolcadik gyermekeként. Édesapja akkor már 45 éves volt, legidősebb testvére pedig 19. A család őseinek a nyoma megtalálható a 17. század második felétől vezetett – az országban a legrégibbek közé tartozó — római katolikus egyházi anyakönyvben. Megkockáztatható az a feltevés is, hogy ősei a török uralom alatt sem hagyták el szülőföldjüket, nem költöztek nyugalmasabb északi tájakra, így Lukács Gáspár törzsökös mezőkövesdi matyó család származékának tekinthető.

Viga Gyula: Miscellanea museologica II.

OFFICINA MUSEI 17.

Puhatáblás

280 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

“A jelen kötet tematikája hasonló az előzőhöz, jóllehet nem volt folytatása minden korábbi témának. Az első egységben a muzeológiához közvetlenül kapcsolódó írásokat közlöm, olyanokat, amelyek az intézményrendszer, az egyes intézmények működéséhez, hangsúlyosan a múzeumok tudományos tevékenységéhez kötődnek. A muzeológia nagyon sokat változott az elmúlt emberöltő alatt, különösen sokat módosultak a múzeumokkal szembeni – szakmai és társadalmi elvárások és az intézménytípusok funkciójának, feladatrendszerének meghatározása. Az ennek kapcsán megfogalmazottak saját tapasztalataimat, elképzeléseimet tükrözik elsősorban. Önálló tematikai egységet alkotnak (Elegyes néprajz) a különböző néprajzi tanulmányok, közlemények, amelyek részben az északkeleti régióhoz kötődnek, részben pedig egy-egy – ma már jobbára múzeumi gyűjteményekbe visszavonult – tárgytípus történetének, elterjedésének problémájával foglalkoznak. Hozzám közelálló egységet képeznek az Elődök és (egykor volt) társak című fejezet írásai. A kötetet a 2002-2007 között megjelent publikációim bibliográfiája zárja.” (Viga Gyula)

Kováts Dániel: Széphalom. Kazinczy Emlékkert

Puhatáblás

28 oldal

21 x 10 cm

Bruttó ár: 500,- Ft

Az egykori Abaúj és Zemplén megyék határán, Sátoraljaújhely központjától öt kilométernyire fekszik a mára már vele egyesült falucska, amelynek neve országszerte ismert. A színes képekkel illusztrált kiadvány elkalauzolja az érdeklődőt Kazinczy Ferenc széphalmi otthonába, megismerkedhet az írói műhellyel, bemutatja a nagy irodalmár sírkertjét és a tiszteletére emelt emlékcsarnokot.

            Kazinczy egykori gyümölcsöskertje helyén új épülettel gyarapodott 2007-ben az emlékpark, ezt a magyar nyelvnek emelték. A Magyar Nyelv Múzeumának létrejöttéről, céljairól, magáról az épületről is hasznos és érdekes információkhoz juthat minden kedves leendő látogató.

2007

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLVI. (2007)

Keménytáblás

743 oldal

25 x 18 cm

Bruttó ár: 2 000,- Ft

45 tanulmány a régészet, a történettudomány, a néprajz, az irodalomtörténet és a művészettörténet szakterületeiről, valamint francia és magyar nyelvű előadások a vallonok történetéhez, illetve vologdai tanulmányok.

Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE RÉGÉSZETI EMLÉKEI 6.

Puhatáblás

151 oldal

30 x 22 cm

Bruttó ár: 2 000,- Ft

A diósgyőri vár kiemelkedően gazdag középkori kályhacsempe-leleteit a szerzők többéves feldolgozó munka eredményeként adják közre.

            A részletes feldolgozó munkát a miskolci önkormányzat azon elhatározása indította el, amellyel egy középkori kályha másolatát kívánták a várban felépíttetni. A választás egy szobrokkal díszített l4. századi kályhára esett. Ennek töredékes leletanyaga volt, mégis elegendő információt szolgáltatott a rekonstrukciós munkálatokhoz. A kályha másolata festett gipszelemekből készült, amely 2001 augusztusában került felállításra a vár északkeleti tornyában.

            A leletek gazdagsága láttán felmerült az igény a teljes csempeanyag feldolgozására és rendszerezésére is. Jelen kötetben a középkori leletanyag kerül közlésre, az újkori csempékkel egy másik, önálló kötet foglalkozik majd.

            A feldolgozó munka csak a csempeanyag vizsgálatára korlátozódott, mert a korongolt kályhaszemek töredékei szinte teljes egészében az üvegvitrines kiállításba lettek elcsomagolva. A műemlékileg védett kiállítási és raktározási forma nem tette lehetővé, hogy a vitrineket kinyissák és a hatalmas mennyiségű töredéket átvizsgálják. Annyi mindenesetre látható, hogy az évszázadok során sok egyszerűbb megjelenésű szemeskályha állt a várban. Ezek között a mázatlan, vörös és a szürke, redukált égetésű példányok voltak túlsúlyban, de mázas kályhaszemek is szerepeltek az egykori kályhákban.

            A csempeanyag egy részét korábban restaurálták és kiegészítették, ez azonban sokszor nem kellő szakértelemmel történt, így sok csempe hibásan lett összeállítva. Ebből következett, hogy a rossz kiegészítések is bekerültek a szakirodalomba. Ezeket a csempéket a helyes formájukban közlik a szerzők, jegyzetekben megadva a korábbi közreadás helyeit, hivatkozásait. A leletanyag nagy része azonban restaurálatlan volt, maguknak kellett kiválogatni, összeilleszteni a töredékeket, csoportokba rendezni az egyes kályhákat.

Dobrik István: Papp László festőművész

OFFICINA MUSEI 16.

Puhatáblás

71 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

Egy olyan embert mutat be ez a kötet, akinek sorsa és cselekedetei sokaknak volt közvetett, vagy közvetlen módon tanítója. Népben és nemzetben gondolkodó társaival együtt igen sok áldozatot vállalt az ország felemelkedéséért és a kiszolgáltatott időkben is az igaz szó és becsület pártján állt. Kitartása és példamutató ügyszeretete sokaknak adott erőt. Művészetének és pedagógiai munkásságának a moralitás volt navigátora. Festményei és grafikái technikai sokszínűségükben, teremtőjük állandó megújulásra kész akaratát, a témaválasztás gazdagsága pedig a megélt évek ezernyi élményét tükrözik. Stiláris változatosságukat áthatja, és egységessé teszi az egyéni alkotói attitűd. Műveit leíró festőiség, érzelmeket sugárzó expresszivitás, vagy éppen a tájélményből táplálkozó lírai konstruktivitás jellemzi.

            Jelentős szerepet töltött be Miskolc képzőművészeti életének újjászervezésében. A megye és a város gimnáziumainak rajz szakfelügyelője volt egészen nyugdíjba vonulásáig. 1952-től vezeti a Vasas Képzőművész Kört, ahonnan sok építész, festő, grafikus, szobrász, iparművész, rajztanár pályája indult.

Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész

OFFICINA MUSEI 15.

Puhatáblás

104 oldal

24 x 16 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

Évezredes emlékek bizonyítják, hogy a pontos logikával elrendezett terméskövek már önmagukban képesek vallani a közösségnek a természethez való viszonyáról. Kis túlzással mondható, az emlékmű-szobrászat ma sem tesz egyebet, mint a világképet „műtárgyiasítja”. Ezzel a különleges teljesítményt igénylő munkával együtt azután maga az alkotó is az érdeklődés középpontjábakerül. így volt ez Varga Miklós esetében is, amikor 1960-ban elterjedt a hír: végre egy hivatásos, akadémiát végzett, ifjú szobrásza lesz a városnak. A tájékozottabbak azt is tudták: túl van az első megmérettetésein, már van mögötte tapasztalás, sőt 1955-től egy nagyméretű, figurális kompozíciója megtalálható a miskolci MÁV lakótelepen. Ha az óvoda bejáratánál elhelyezett Árgyélus királyfi születését tekintjük a kezdetnek, akkor Varga Miklóst már több mint fél évszázad köti e tájhoz. A szűkebb pátriájában felállításra került köztéri müveinek száma harmincra tehető, ami hazai viszonylatban összesen 40-et számlál. Ez a tény önmagáért beszél. Sikeres pályát, szép eredményeket tudhat maga mögött, olyan magas eszmei töltetű, modern térplasztikák születtek általa, amik a maguk nemében a legkiemelkedőbbek hazánkban, s akár kiállnak a nemzetközi megmérettetés próbáját is.

Dobrik István-Kákóczki András (szerk.): Benczúr Gyula, 1844-1920. A festőfejedelem és kortársai. Festői rendezés a festészet színpadán

Kiállításvezető

Puhatáblás

46 oldal

20 x 20 cm

Bruttó ár: 1 000,- Ft

A festőfejedelem és kortársai – festői rendezés a festészet színpadán : a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum kiállítása, Miskolci Galéria Rákóczi-ház, 2007. június 12 – október 14.

Mihail Malejev [et al.]: Bulgária ásványai. A “Föld és Ember” Nemzeti Múzeum kiállítása (Szófia, Bulgária), 2007. március 6-június 24.

Kiállításvezető

Puhatáblás

40 oldal

21 x 15 cm

Bruttó ár: 500,- Ft

Feltöltés alatt.

Spóner Péter-Tóth Arnold: “Dicsőség nincsen, csak kötelesség”. Herman Ottó élete és munkássága

Kiállításvezető

Puhafedeles

28 oldal

21 x 10 cm

Bruttó ár: 300,- Ft

A kiadvány a lillafüredi Herman Ottó Emlékház és a benne található állandó kiállítás fel-, illetve megújítása alkalmából jelent meg. Megismerhetjük belőle az „utolsó magyar polihisztor” életét, munkásságát.

Szemere Miklós: A vadon költészete. Válogatott költemények

POÉTAI GYŰJTEMÉNY 5.

ABAÚJ, BORSOD, GÖMÖR ÉS ZEMPLÉN KÖLTŐI

Keménytáblás

96 oldal

21 x 13 cm

Bruttó ár: 300,- Ft

Ősi nemesi család sarja a maga korában népszerű, mára elfeledett költő Szemere Miklós. A zempléni Lasztócon a családi kúriában született 1802. június 17-én, s ott halt meg 1881. augusztus 20-án. Hétéves korában a Sárospataki Református Kollégium diákja lett, s azt a két évet leszámítva, amíg Eperjesen és Lőcsén német szót tanult, 22 éves koráig ott szerzett bölcsészeti, jogi, teológiai ismereteket. Ung megyei és pozsonyi joggyakorlata után 25 évesen tett ügyvédi vizsgát, majd hazatért, birtokán gazdálkodott, írogatott. 1832-től három évet Bécsben töltött, Barabás Miklós társaságában művészetet tanult, majd Felső-Olaszországban tett tanulmányutat.

            Hazatérve tovább gazdálkodott, 1836-ban feleségül vette Miklóssy Annát; Sátoraljaújhelyen bekapcsolódott a Zemplén megyei közéletbe. Kazinczy Gábor és Szemere Pál vezette be az irodalom világába; Arany János, Petőfi, Fáy András, Tompa Mihály köréhez tartozott. 1848-ban önkéntes huszárnak állt, részt vett néhány ütközetben, s a bukás után Kassán fogságot szenvedett. Visszavonult falusi birtokára, ott írta melankóliába, iróniába hajló verseit. Idős korában meglátogatta a száműzött Kossuthot, megjárta Görögországot. 1863-ban az Akadémia tagja lett.

            Sajátos, filozofikus hangulatú, természetközeli költészetéből mutatunk be 53 alkotást sorozatunk ötödik köteteként. A könyvet Mezey István rajzai díszítik.

Veres János: A bükkábrányi 8 millió éves mocsárerdő

MÚZEUMI MOZAIK 7.

Puhatáblás

48 oldal

21 x 10 cm

Bruttó ár: 500,- Ft

Egyedülálló jellege miatt nagy közérdeklődést váltott ki, s sajtónyilvánosságot kapott a Bükkábrányban előkerült fosszilis erdőrészlet. Mint ismeretes, ez év júliusában a Mátra Erőmű ZRt. bükkábrányi bányájának 60 méteres mélységében egy felső-miocén korú (11-5 millió év) 16 fából álló erdőrészlet látott napvilágot. A páratlan leletegyüttest több kiváló hazai szakember és intézmény közreműködésével, számos tudományágat felvonultató – a világban már oly régen bevált – multidiszciplináris kutatócsoport vizsgálta. A mocsárciprusokból (taxodium) álló erdő minden egyede az eredeti helyén állt (!), s az egykor 40 méteres magasságot is elérő fák, napjainkban 6 métert is elérő torzókban tárultak a szemünk elé. Egy természeti katasztrófa következtében, egy speciális légmentes közeg oly módon konzerválta ezt az erdőrészletet, hogy a fák nem váltak kővé, hanem hosszú évmilliókra megőrizték eredeti szerkezetüket.

A színes képekkel gazdagon illusztrált kiadványban a szerző ismerteti az erdőrészlet létrejöttét, földtörténeti hátterét, a leletek jelentőségét, betekintést nyújt az erdő vizsgálatába.