• English

Megvásárolható kiadványok 2006-2005

2006

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLV. (2006)

Keménytáblás

694 oldal

25 x 18 cm

Bruttó ár: 1 500,- Ft

45 tanulmány a régészet, a történettudomány, a néprajz, az irodalomtörténet és a művészettörténet szakterületeiről, valamint tanulmányok a Visegrádi Országok múzeumainak együttműködéséről és előadások a Borsodi Madárka című tanácskozásról.

Görcsös Mihály: Debrőd története és népi gazdálkodása

MÚZEUMI KÖNYVTÁR 14.

Puhatáblás

281 oldal

21 x 15 cm

Bruttó ár: 1 800,- Ft

Feltöltés alatt.

Szakáll Sándor-Fehér Béla-Jáger Viktor: Az ásványok világa. A Herman Ottó Múzeum utazó kiállítása általános és középiskolák számára

Kiállításvezető

Puhatáblás

40 oldal

21 x 15 cm

Bruttó ár: 500,- Ft

Földünk ​szilárd kérgét, melyen élünk, illetve bizonyos mélységig az alatta elhelyezkedő mélyebb övezeteket ásványok építik fel. De ásványokból állnak más bolygók és holdak szilárd részei, a meteoritok, valamint a csillagközi por is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a természet felépítésében az ásványokhoz képest az élőlények (növények, állatok) szerepe elenyészően csekély. Ugyanakkor ásványok, illetve ásványokhoz hasonló szerkezetű kémiai összetételű anyagok képződnek bizonyos állatok vagy növények élettevékenységével is. Az emberiség történelmében, a technikai fejlődésben az ásványok felhasználása szintén meghatározó jelentőségű volt, s az is maradt mind a mai napig. Szinte nincs olyan pillanat az életünkben, amikor ne látnánk ásványokat, ne vennének körül bennünket ásványokból készült tárgyak. Sőt, nem tudunk úgy levegőt venni, hogy ne kerülnének parányi ásványok légzőszerveinkbe. Ezt a hiányt szeretnénk némiképp pótolni, ha nem is tanórákkal vagy tankönyvekkel, de egy olyan utazó kiállítással és hozzá kapcsolódó vezetővel, melyek a fenti – véleményünk szerint az átlagos műveltséghez szorosan hozzá tartozó – kérdésekre választ adnak.

Szendrei Géza-Tóth Tibor (szerk.): A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai

TOPOGRAPHIA MINERALOGICA HUNGARIAE 9.

Puhatáblás

104 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 700,- Ft

A szikes talajok kutatása hosszú múltra és nagy hagyományokra tekint vissza hazánkban. Az első kísérletek Tessedik Sámuel nevéhez fűződtek a XVIII. Században. A talajfelszíni sókivirágzások kutatását a hazai szikes talajokról rendelkezésre álló ismeretek teljesebbé tétele és ezen belül elsősorban a sófelhalmozódási folyamatok mélyebb, más oldalról, a szilárd fázis szempontjából történő megismerése céljából kezdtük el. A sókivirágzások ásványainak és társulásaiknak meghatározása teljesebbé teszi hazai talajásványtani és a hazai topografikus ásványtani ismereteinket. A sókivirágzások kutatását az a tény is indokolttá tette, amint az ismertetendő kutatások is bizonyítanak, hogy a sókivirágzások egyre kisebb el- és kiterjedésűek, így vizsgálatukra számos helyszínen már nem sokáig lesz mód.

Tartalomjegyzék:

-A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási folyamatok rövid jellemzése

-A talajfelszíni kivirágzások sóásványairól világszerte publikált adatok összegzése és értékelése

-A talajfelszínen előforduló sókivirágzásokkal kapcsolatos ismeretek Magyarországon 1998-ig

-Magyarországi sókivirágzások ásványtani vizsgálata

-A talajfelszíni sókivirágzások elterjedése Magyarországon

-A sókivirágzások elterjedésének és képződésének összefüggése a környezeti, ezen belül a talajtani tényezőkkel

P. Fischl Klára: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell telep

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE RÉGÉSZETI EMLÉKEI 4.

209 oldal

20 x 29 cm

Bruttó ár: 2 000,- Ft

A tell arab szó jelentése halom. Az európai régészeti irodalomban a többrétegű települések megnevezésére használják. Létrejöttének oka, hogy egy emberi közösség bizonyos gazdasági, társadalmi, természeti vagy szellemi okok miatt hosszú ideig egy adott helyen lakik. Az épületek azonos helyen való újjáépítése és a mindennapi élet maradványai következtében a lakószint emelkedik és kialakul a többrétegű település. A Kárpát-medencében két olyan időszak volt, amikor teli települések jöttek létre. Először a késő neolitikum folyamán, majd ezek megszűnése után legközelebb a magyar korai bronzkor végén és a középső bronzkorban a Kr. e. 2. évezred első felében. A környezetükből látványosan kiemelkedő halmokra már korán felfigyelt a magyar régészet, szinte mindegyiken voltak ásatások vagy leletgyűjtések a 19. század második felétől folyamatosan. Kedvelt ásatási területek voltak, kezdetben elsősorban a gazdag leletanyag, később az egymás követő rétegekből származó relatívkronológiai megfigyelések miatt. Ároktő-Dongóhalmon két alkalommal került sor ásatásra. 1930-ban Megay Géza és Saád Andor főleg a halomba utólag beásott vaskori és 11. századi temetkezésekre koncentráltak. 1966-ban Kemenczei Tibor és K. Végh Katalin folytatott leletmentő ásatást a Tiszai vízlépcső építési munkálataival összefüggésben. E kötet az 1966-os ásatás feldolgozását tartalmazza.

Pirint Andrea: Munkácsy Miskolcon. Válogatás Pákh Imre gyűjteményéből

MÚZEUMI MOZAIK 5.

Puhatáblás

36 oldal

21 x 10 cm

Bruttó ár: 300,- Ft

Pákh Imre New Yorkban élő üzletember, műgyűjtő. 1950-ben született Munkácson, csakúgy mint a híres festő. A 80-as években kezdett 19. századi festményeket gyűjteni, előbb kiváló francia mesterek munkáit, majd klasszikus magyar festők alkotásait is. Ekkor vásárolta az első Munkácsy-műveket, melyeket csakhamar követett a többi, meghatározva a gyűjtemény gyarapításának további irányát. Munkácsy képei ma a Pákh-gyűjtemény egyharmadát teszik ki.

            Pákh Imre gyűjteménye két szempontból is különleges. Különleges egyrészt azért, mert jelentős részben olyan műveket foglal magában, amiket – egészen a legutóbbi időkig – még sohasem láthatott a magyar közönség. Különleges másrészt azért, mert egy jól átgondolt gyűjtési koncepció eredménye. Egy olyan összeállítást nyújt, amelyen keresztül Munkácsy teljes életműve áttekinthető.

Szörényi Gábor András: Tíz év várkutatása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1996-2005

MÚZEUMI MOZAIK 6.

Puhatáblás

36 oldal

21 x 10 cm

Bruttó ár: 300,- Ft

Borsod-Abaúj-Zemplén középkori várakban az ország egyik leggazdagabb megyéje és ezzel párhuzamosan a várkutatások számát tekintve is igen erdeményes. Ezen régészeti kutatások az elmúlt tíz esztendő során is újabb és újabb eredményekkel gyarapodtak. Részben a korábbi nagy feltárásokat további adatokkal gazdagították a folytatódó, illetve újrainduló ásatások, részben pedig a több hektáros nagyvárak mellett újdonságnak számító kisméretű, könnyebben átlátható magánvárak kutatása is megindult megyénkben.

            E kiadványban a szerző Borsod-Abaúj-Zemplén 1996 és 2005 közötti régészeti jellegű középkori várkutatását mutatja be összefoglaló jelleggel. Igazodva a középkori közigazgatáshoz, vármegyénként ismerteti, hogy mi történet a megye várásatásain az utóbbi években és milyen új eredményeket tapasztaltak.

Veres László-Viga Gyula (szerk.): Kézművesipar Északkelet-Magyarországon

Puhatáblás

268 oldal

30 x 21 cm

Bruttó ár: 2 000,- Ft

A könyv Északkelet-Magyarország kézművesipar-történetét mutatja be a török kortól egészen a 19. század végéig. A kutatás földrajzi határait a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve történeti elődei, Borsod, Abaúj, Zemplén, Torna és Gömör vármegyék peremén húzhatjuk meg. Az öt egykori megye természetföldrajzilag a Felföld vagy Felvidék azon része, amely közvetlenül érintkezik az Alfölddel, a határán van Miskolc, Szerencs, Ónod és Mezőkövesd.

            A vármegyék területén csak egy szabad királyi város: Kassa, mezőváros viszont számos volt található. Kassa a török korban minden szempontból a vidék kulturális, gazdasági, katonai centrumának számított, s éppen a kései feudalizmus idején és a polgári fejlődés korai szakaszában vált a középkori polgári városból igazgatási központ.

            Északkelet-Magyarország 18. századi és 19. század eleji céhes kézművesiparának jellemzőit vizsgálva érzékelhető, hogy a térségben Kassa mellett Miskolc vált a másik meghatározó centrummá. Ezt alátámasztja az iparosok számának alakulása, a kézművesipari tevékenység differenciáltsága és a város körül kialakult vonzáskörzet kiterjedése is. Az 1828. évi országos összeírás adataira támaszkodva Miskolcot már az ország legjelentősebb mezővárosai közé sorolják.

            A kötet iparágak (agyag-, építő-, fa-, fém-, bőr-, ruházati-, élelmiszeripar) szerint csoportosítva mutatja be a különböző céhek történetét.

Goda Gertrud: Nagy Gy. Margit gobelinművész

OFFICINA MUSEI 14.

Puhatáblás

92 oldal

24 x 16 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

A nomád népek asszonyai életük során egy egész mezőre való textilt készítenek el. Akik e nagy alázattal járó munkával jegyzik el magukat – éljenek a Kaukázusban, vagy itt közöttünk a Kárpátmedencében – maguk is úgy tartják: képesek lennének betakarni akár egy jókora tisztást! Nagy Gy. Margit, a textilkép előállításának avatott művelője is így érzi ezt, miközben számba veszi a közel félszáz évnyi munka gyümölcsét. A textilmüvesség a messzi régmúltban gyökerezik, s ma sem kell igazán változtatni azon, hogy szép eredményhez lehessen jutni. Mivel hazánkban kevésbé ismert a gobelinkészítés, Nagy Gy. Margit művészete kapcsán először érdemes áttekinteni annak történetét.

Viszóczky Ilona-Viga Gyula: Matyó népélet. Tárgyakban élő hagyomány. Vezető a mezőkövesdi Matyó Múzeum állandó kiállításához

Kiállításvezető

Puhatáblás

32 oldal

21 x 21 cm

Magyar kiadás bruttó ár: 500,- Ft/db

Angol, német, lengyel kiadás bruttó ár: 700,- Ft

A színes, rendkívül gazdagon illusztrált kiadvány a megújult és új épületbe költözött Matyó Múzeum állandó kiállításán kalauzolja végig az érdeklődőt. Láthatjuk benne az első ismert fotót, mely a matyókról készült. Bepillanthatunk a matyó lakodalomba, a summáséletbe, de megismerkedhetünk a matyó lakóházzal, a matyó hímzéssel és természetesen a híres matyó népviselettel is. A könyvhöz tartozik egy melléklet, mely egy férfiing részletének hímzés-mintarajza.

            A kiadvány megvásárolható angol, német és lengyel nyelven is.

Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe

Puhatáblás

Második, bővített kiadás

192 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 1 500,- Ft

A barkó népnév legkorábbi írásos említése KASSAI József 1833-ban kiadott Származtató, ‘s gyökerésző magyar-diák szókönyv című munkájában található (1.260—61.), de nem önálló szóként, hanem a gömöri Barka falu nevével összekapcsolva: “Barka: Possessio in Comitatu Gömör”. A gömöri barkókról az első bővebb híradást HOLLÓK Imrének köszönhetjük. Észrevételek a gömöri barkók szójárásáról című értekezésében (Tudománytár, 1836. IX. 60—64.) általa barkónak tartott települések nyelvi jelenségeit palóc adatokkal állítja párhuzamba és megállapítja, hogy a barkó és palóc „szóejtés jobbadán egyezik”.

Részletek a szerző utószavából: „Az első kiadás szövegét tartalmilag nem változtattam meg. Az 1982 óta megjelent szakirodalom fontosabb adalékait csillaggal jelzett lábjegyzetekben és a kötet végén elhelyezett, az eredetivel nem egybeolvasztott, hanem pótlólagos irodalomjegyzékben csatolom. Stilisztikai értékű változtatásokat a kormeghatározások egyértelműsítése érdekében hajtottam végre. … Az 1960-as évek óta bekövetkezett társadalmi változások vizsgálata Ózdon és vidékén, s a Barkóság tágabb körzetében is sürgető feladat. Ez a könyv viszonyítási pont, kiindulási alap lehetne egy új, a mai valóság megközelítését célzó néprajzi változásvizsgálathoz.

2005

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLIV. (2005)

Keménytáblás

704 oldal

25 x 18 cm

Bruttó ár: 1 500,- Ft

44 tanulmány a régészet, a történettudomány, a néprajz, az irodalomtörténet, a művészettörténet és egyháztörténet szakterületeiről.

Hevesi Attila-Viga Gyula (szerk): Herman Ottó öröksége. A Miskolcon 2005. november 8-9én megrendezett konferencia anyaga

Konferenciakötet

Puhatáblás

151 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 1 000,- Ft

Herman Ottó (1835—1914) a magyar tudományosság egyik sajátosan halhatatian alakja. Az „utolsó magyarpolihisztor’-nak tartott tudós tevékenységét a néprajz, a nyelvészet, a régészet és a természettudományok egyaránt számon tartja. Elete és életmüve sok szálon kötődik Miskolchoz és a Bükkhöz is. 2004-ben és 2005-ben — halálának 90., ill. születésének 170. évfordulóján — a város, a tudós nevét viselő múzeum, az MTA Miskolci Területi Bizottsága és a Miskolci Egyetem több rendezvénnyel emlékezett idegyökerezett „fiára”. Ezek sorában kiemelkedő jelentőségű volt a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában 2005. november 8—9-én megtartott, a Magyar Tudomány Napjainak programjába illeszkedő tanácskozás, ami egyértelműen igazolta, hogy még ma is lehet új adatokra lelni Herman Ottó tevékenységéről, túl az évfordulós megemlékezések általános szintjén. A kötet e tudományos ülésszak előadásainak anyagát adja közre. Szerzői az egyes szaktudományok vezetői, képviselői. Az előadások szövegét a szerkesztés során újraolvasva, meggyőződéssel valljuk, hogy Herman Ottó tudományos életműve ma is időszerű, személyisége most is példa lehet a fiatal korosztályok számára. Ez a könyv így főhajtás is a tudomány, az emberi kitartás, a nemzetért tevékenykedő személyiség el nem múló hitele előtt.

V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Múzeumi barangoló. A megyei múzeumi szervezetek kiállítóhelyei

Puhatáblás

170 oldal

24 x 15 cm

Bruttó ár: 2 500,- Ft

Magyarország 19 megyei múzeumi szervezetének információs anyaga.

Tóth Hajnalka (szerk.): A Béres Béla egyháztörténeti kiállítás a Tokaji Múzeumban

Kiállításvezető

Puhatáblás

80 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 1 000,- Ft

Béres Béla tokaji esperes-plébános 1981-ben ajánlotta fel kedves városa múzeumának a több évtizeden át nagy szakértelemmel gyűjtött, 800 tételes kollekcióját. A látványos és páratlan ritkaságokat bemutató kiállításban kallódó egyházművészeti, liturgiai, használaton kívüli tárgyak kaptak helyet: ikonok, iparművészetileg is jelentős liturgikus tárgyak, apácamunkák láthatók vitrinjeinkben.

Ungvárnémeti Tóth László: “Szépet szépen”. Válogatott költemények

POÉTAI GYŰJTEMÉNY 4.

Keménytáblás

96 oldal

21 x 13 cm

Bruttó ár: 800,- Ft

Ungvárnémeti Tóth László (Kistokaj, 1788. febr. 17.-Bécs, 1820. aug. 31.) korának talán legkülönösebb, ígéretes költője. Apja ref. lelkész volt, maga is annak készült. Miskolcon, Sárospatakon tanult, majd Eperjesre ment 1814-ben félbehagyta a teológiát, beiratkozott a pesti orvosi karra, tanulmányait 1819-ben Bécsben folytatta. Kiváló volt görög nyelvtudása. Tanulmányokat írt a görög költészetről, kivált Pindaroszról. Görög nyelvű költeményeket is alkotott (Görög versei magyar tolmácsolattal, Pest, 1818). Kazinczy nagyra tartotta, levelezett vele. Kultsár István mellett a Hasznos Mulatságok szerkesztője volt. Kultsár rábeszélésére katolizált. Az antikvitás kultusza jegyében írta ódáit, Pindaroszt követve. Verses episztoláiban a kor erkölcsbölcseleti kérdései szólalnak meg, A Nárcisz vagy a gyilkos önszeretet című tragédiájának tárgyát Ovidius Átváltozásaiból merítette, görögös formáit az újabb német klasszicizmus stílusával ötvözte. Ungvárnémeti Tóth László alakját és műveit Weöres Sándor beépítette Psyché című művébe.

A könyvet Csomós Zoltán rajzai díszítik.

Csirmazné Cservenyák Ilona-Ongainé Juhász Mónika (összeáll.): Mezőkövesd és vidéke. Válogatott honismereti bibliográfia

Puhatáblás

248 oldal

24 x 16 cm

Bruttó ár: 1 000,- Ft

A Matyóföldről illetve a matyókról eddig még nem jelent meg önálló bibliográfia. Jelentősebb feltárást Sándor István végzett „A matyók néprajzi bibliográfiája” címmel, mely összeállítás Györffy István: Matyó népviselet című kötetében jelent meg 1956-ban. Így e most megjelenő és közel kétezer tételt számláló bibliográfia jelentős vállalkozás volt, mellyel készítői lehetővé tették a téma alaposabb megismerését és kutatását. A feldolgozott tételek nagy része a Matyóföld néprajzi anyagából ad ízelítőt, de sok helytörténeti információ, esemény is szerepel a válogatásban. A könyvtár munkatársai törekedtek a minél teljesebb feltárásra, de terjedelmi korlátok miatt ez most nem valósulhatott meg. Kimaradtak a mezőkövesdi és egyéb újságok, iskolai évkönyvek értékes információt tartalmazó cikkei, tanulmányai és a helyi videodokumentumok. Ezek pótlása egy következő kiadás feladata. A tételek sorszámozottak, s a szerzői nevek ill. ennek hiányában a cím első szavának alfabetikus sorrendjét követik. Szerepelnek benne önálló művek, tanulmányok, cikkek, szakdolgozatok, s eddig még meg nem jelent kéziratok is. Mezőkövesd mellett számba veszik a dél-borsodi régió településeit is, így teremtve széles rálátást a vidék irodalmára. A bibliográfiát tárgy-, név- és földrajzinév-mutató egészíti ki, ezzel segítve a keresést, azaz végső soron a használhatóságot.

Fery Veronika (szerk.): Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke

Puhatáblás

173 oldal

24 x 17 cm

Bruttó ár: 1 800,- Ft

„A XX. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal, akinek tekintélyes életművét tartalmazó alkotásjegyzékét tartja most kezében az olvasó. Mivel a művek megismerésének elengedhetetlen feltétele az alkotó egyéniségének, világfelfogásának, életpályájának ismerete, az alábbiakban áttekintjük a művész életét, tevékenységének állomásait. Kívánjuk, hogy ez a tájékoztatás közelebb vigye az olvasót a kisgrafika nemzetközi megbecsülésnek örvendett mesteréhez, akiről már a kortársak megállapították: »Neki csak barátai vannak«.”