• English

Fotó- és negatív tár

Cím

H-3529 Miskolc, Görgey Artúr u. 28.

Telefon

(+36) 46/560-170/147-es mellék

Kutatás

A gyűjteményben keddtől csütörtökig folyamatos a kutatószolgálat, azonban a kutatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges, ezt követően egyénileg megbeszélt időpontban állunk a kutatók rendelkezésére.

Munkatársak

  • Szentesi Edina – muzeológus

A Herman Ottó Múzeum fotógyűjteményei

Az intézményben két, nagy múltra visszatekintő fotógyűjtemény található: a Fotó-negatívtár és a Fotográfiai Gyűjtemény.

A fényképek gyűjtése csaknem egyidős intézményünk megalapításával, azonban fotógyűjteményeink intézményesüléséhez évtizedekig tartó hosszú út vezetett, melyet a fényképezésről és a fényképekről való gondolkodásmód változásaival egyetemben a felhasználással összefüggő célok formáltak.

Gyűjteményeink gyarapodása 3-féle módon történt és történik napjainkban is: ajándék, adomány, letét útján; vásárlás révén; valamint a múzeumhoz kötődő, itt dolgozó, illetve bizonyos munkák elvégzésével megbízott külső szakemberek feltáró, kutató, gyűjtő, nyilvántartó munkája eredményeként. Fotógyűjteményeink műtárgyállománya jelenleg közel 201 000 darabot számlál, amelyek között nemcsak a helytörténet és a fotográfia történetének szempontjából, hanem a magyar kultúra, a művelődés- és a művészettörténet szempontjából is jelentős és a maguk nemében egyedülálló műtárgyak is megtalálhatóak nagy számban.

A Herman Ottó Múzeum Fotó-negatívtára

A fényképezőgép nyújtotta dokumentáció lehetőségét a múzeum munkatársai hamar felismerték és alkalmazták.

Az intézmény az első fényképezőgépét 1901-ben vásárolta, mely az ásatási, etnográfiai és „tájrajzi” felvételek céljait egyaránt szolgálta. Alapjában véve a gyűjtemény születését is jelzi ez a korai dátum, mely az idők folyamán egyre gyarapodott, azonban mint önálló gyűjteményi egység 1981-re vált önállóvá a negatívanyag különválogatásával.

A gyűjtemény műtárgyállománya alapvetően ajándékozás útján, vásárlás révén, valamint a múzeumhoz kötődő, itt dolgozó, illetve bizonyos munkák elvégzésével megbízott külső szakemberek feltáró, kutató, gyűjtő, nyilvántartó munkájának eredményeként jött létre, és napjainkban is folyamatosan gyarapodik.

A gyarapodás ütemét és annak sajátosságait nagymértékben befolyásolta és meghatározta a múzeum kutatással és gyűjteménygyarapítással kapcsolatos mindenkori koncepciója, az intézményben dolgozó muzeológusok kutatási szakterületei, valamint a kiállítások tematikája.

A gyűjtemény főként negatívokat őriz; kivételt képez ez alól az a 300 darab kasírozott pozitív kép, amelyeket Kóris Kálmán készített a matyóság kultúrájának kutatása során, és amelyek egy részének üvegnegatívjai szintén ebben a gyűjteményben találhatóak.

A múzeum, így a Fotó-negatívtár gyűjtőköre is elsősorban Miskolc városra és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki, alapfeladata pedig az intézmény gyűjtési törekvéseinek megfelelően a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére és Miskolc városra vonatkozó negatívanyagok gyűjtése, feldolgozása és tárolása.

Megtalálhatóak ebben a gyűjteményben a néprajzi, régészeti, képzőművészeti, település- és várostörténeti, ipar- és gazdaságtörténeti, építészettörténeti, politika- és kultúrtörténeti, valamint családtörténeti jelentőséggel bíró negatívok, az úgynevezett „forrásértékű felvételek”; valamint a dokumentációs célból készített „adattári vagy nyilvántartási fényképek” negatívjai, így a tárgyfotók, a publikációk illusztrációs anyagai, a kiállítási célokra készített felvételek, az ásatási és gyűjtési dokumentációk negatívanyagai egyaránt.

A leltározott anyag túlnyomó része számítógépes nyilvántartásban is rögzített és kutatható. A negatívok digitális archiválását 2005 óta folyamatosan végezzük.

A Herman Ottó Múzeum Fotográfiai Gyűjteménye

A Múzeum 1899-ben történt megalakulása óta folyamatosan gyarapodott, azonban a gyűjtemény önállósodására csak 1985-ben került sor.

A gyűjtemény tevékenységének alapját a múzeum egyéb gyűjteményeiben – helytörténet, néprajz stb. – található fotótörténeti vonatkozású tárgyak, az átvett magángyűjtemények és az időközben eszközölt vásárlások képezték. A gyűjtemény célja: Miskolc város, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az észak-magyarországi régió fotóművészeti, illetve fotótörténeti emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és publikálása. Ugyanakkor vizsgálja azokat a kapcsolatokat is, amelyek a működési területet a magyar és az egyetemes fotográfiához fűzik. A gyűjtés és a feldolgozás köre a fénykép mellett kiterjed mindazokra a tárgyi és személyi emlékekre, dokumentumokra, adatokra is, amelyek a fotográfiai eljárás során vagy annak környékén létrejönnek, és amelyek a fénykép gondolatkörébe tartoznak (pl. az iparos- és művészfényképezés köréből származó technikai eszközök, különböző fényképészeti berendezések, fényképalbumok, katalógusok, szakirodalmak, árjegyzékek, plakátok, kisnyomtatványok, személyes visszaemlékezések stb. mindegyike a gyűjtőkör részét képezi).

A gyűjtemény műtárgyállományának gyarapodása alapvetően ajándékozás, vagy vásárlás révén, illetve letét útján történt és történik napjainkban is.

Kutatás

A gyűjtemény egy része jelenleg tudományos feldolgozás alatt áll. Ez idő alatt csak korlátozottan, és elsősorban szakemberek számára hozzáférhető a múzeumigazgató engedélyével.

Kiemelkedő darabok

A Fotó-negatívtári gyűjteményben található legkorábbra datált műtárgyat − ami egy üvegnegatív − valószínűleg az akkor még fiatal vasúti mérnök, műkedvelő fényképész, Berkovecz József készíthette 1870−71 körül, és vasúti pályaépítést ábrázol a miskolc−sátoraljaújhelyi vonalon.

Megtalálható többek között ebben a gyűjteményben intézményünk névadójáról, a nagy magyar polihisztorról: Herman Ottóról készült több üvegnegatív; de itt őrizzük azokat az üvegnegatívokat is, amelyeket 1891-ben városunk jeles fotográfusa, Schabinszky László készített Munkácsy Mihályról, illetve azokat a művész megrendelésére szintén üvegnegatívra készített felvételeket is, melyeket a Honfoglalás című képéhez tanulmánynak szánt a festő. (Vándorcigányok sorozat, díszmagyaros ruhás férfi arcképek sorozat.) Kóris Kálmán matyókról készített üvegnegatívjai és kasírozott pozitív felvételei etnográfiai szempontból nagy jelentőséggel bírnak; míg városunk történetének szempontjából igen fontosak Szinay István üvegnegatívjai, amelyeken az 1878-as miskolci nagy árvíz pusztításait örökítette meg. Laczó József nyugalmazott miskolci fotóriporter 124 571 darab negatívból és 8377 darab pozitív nagyításból álló képsorozata 30 év távlatában (1966-tól 1990-ig) enged betekintést Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek, valamint Miskolc városnak és környékének politikai, gazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi stb. viszonyaiba és azok változásaiba. Felvételei ezáltal néprajzi, ipar-és gazdaságtörténeti, várostörténeti, sporttörténeti, politika-és kultúrtörténeti jelentőséggel bírnak.

A Fotográfiai Gyűjtemény kiemelkedő darabjai között található Miskolc híres szülöttének, a kézzel színezett panorámaképei által híressé vált és az 1896-iki ezredéves országos kiállitáson Millenniumi nagy éremmel kitüntetett fotográfusnőnek, Váncza Emmának egyik eredeti, panorámaképe. De említést érdemel többek között a Munkácsy fotográfiái révén széles körben ismertté vált és sokat emlegetett Schabinszky László anyaga; illetve a Miskolcon készített mozgástanulmányai által híressé vált Zitkovszky Béla anyaga is, aki később áttért a filmezésre, és akit ezáltal az első magyar filmoperatőrként tartunk számon, ugyanakkor szintén benne tisztelhetjük egyben a legszebb Herman Ottó portré készítőjét. Az 1930-as évek magyaros stílusát képviselő miskolci származású amatőr fényképészek jeles képviselőinek: Málnássy Bélának, Gárdonyi Frigyesnek, Kletz Károlynak, Dr. Kocsis Elemérnek, és Dr. Balás Miklósnak a szinte teljes fotóanyaga is megtalálható a gyűjteményben; és itt őrizzük Vadas Ernő: Libák című világhírnévre szert tett fotográfiájának egyik korai kópiáját is.

A gyűjtemény figyelmet érdemlő darabjai közé tartozik ifj. Zsedényi Gyula fényképész, filmoperatőr anyaga, aki 1931-től készítette el a miskolci Film Futár címet viselő közel 10 perces némafilmhíradókat, és akinek többek között sikerült megörökítenie az 1931-ben tartott Nyugat-est résztvevőit is.

Ebben a gyűjteményben található a Miskolci Fotóklub alkotóinak teljesnek mondható kiállítási anyaga 1951-től 1981-ig; valamint a Miskolc Városi Művelődési Központ által az 1980-as években rendezett országos tematikus fotópályázatok anyaga több témakörben, mely az adott időszak fotóművészeti törekvéseit és eredményeit reprezentálja